|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Karácsony Károly 2005. augusztus 2.Nyárádgálfalva községközpontban és a hozzá tartozó falvakban – Nagyadorján, Kisadorján, Bede, Szentháromság, Nyomát, Nyárádszentlászló – 2.943 lélek él. A lakosság 80%-a magyar, a többi román és roma nemzetiségű. A gazdaság húzóágazatai a mezőgazdálkodás és az állattenyésztés. Karácsony Károly polgármester elmondta, hogy folyamatosan csökken a lakosság fizetőképessége. A felújított adorjáni útszakaszt tönkretette az árvíz. Nagyadorjánban az árvíz a hidat is megrongálta, Szentháromságon és Bedében is tetemesek az árvízkárok. Kormánytámogatást nem kaptak. Nyárádszentlászlón a volt iskola épületét az unitárius egyház visszakapta. /Kilyén Attila: Az emberek szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./2006. július 10.A Nyárádgálfalvához tartozó Nyárádszentlászlón idén tizenegyedik alkalommal találkoztak a Kárpát-medence Szent Lászlóról elnevezett településeinek küldöttei. Az évente sorra kerülő találkozót mindig más és más település rendezi meg, eddig kilencszer Magyarországon, egy alkalommal pedig a Kolozs megyei Tordaszentlászlón gyűltek össze a küldöttek, Nyárádszentlászlóra, mint a Szentlászlók közül az egyik legkisebb településre idén kerül sor. Nyárádszentlászló egyébként csupán két éve kapta vissza nevét és külön település státusát, korábban Nyárádgálfalva részének számított. A Kárpát-medence tizennyolc Szentlászlója közül tizenhárom képviseltette magát a rendezvényen. A rendezvény díszvendége Kerekes Károly RMDSZ-képviselő volt, aki oroszlánrészt vállalt Nyárádszentlászló nevének és státusának visszaállításáért folytatott politikai csatában. Július 8-án a küldötteket Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere fogadta, a falu részéről pedig Kis Mihály unitárius lelkész vállalt fontos szerepet a szervezésben. A találkozó központi rendezvényét a nyárádszentlászlói Árpád-kori műemlék, ma az unitárius felekezet által használt templomban rendezték, ahol leleplezték a meghívottak közös ajándékaként Nyárádszentlászlónak adományozott Szent László-szobrot, Nagy Ödön faragóművész alkotását. A kanadai juharfából kifaragott alkotást egyelőre a templomban helyezték el, mindaddig, amíg megfelelő köztéri helyet találnak neki a faluban. /Bálint Zsombor: Szentlászlók találkozója a Nyárád mentén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./2010. szeptember 24.Lesz szobor Nyárádszentlászlón!Nemes felajánlásoknak köszönhetően a nyárádszentlászlóiak hamarosan többéves álmukat valósíthatják meg: egy hónap múlva szobrot állítanak a település nevét adó magyar királynak, Szent Lászlónak. A helyi közösség erőfeszítéseit látva Gyarmathy János, a kiváló marosvásárhelyi szobrászművész felajánlotta, honorárium nélkül elkészíti a művet. Az utolsó akadályt, a szoboröntéshez szükséges pénz előteremtését Markó Béla, az RMDSZ elnöke vállalta fel, Karácsony Károly polgármester pedig azt, hogy a helyi közösség elkészíti a talapzatot. A szobor öntése hétfőn kezdődik Balogh József műhelyében. A tervek szerint az emlékmű ünnepi felavatása november 6-án lesz, amelyre a nyárádszentlászlóiak mindenkit szeretettel várnak. Népújság (Marosvásárhely) 2010. október 29.Elkészült Szent László szobraElkészült Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Szent László királyt ábrázoló szobra, amelyet november 7-én, a Maros megyei Nyárádszentlászlón állítanak fel. „A szobor a helybéliek és az RMDSZ vezetőségének összefogása révén készült el” – adja hírül az RMDSZ hírlevele. A helyi közösség Karácsony Károly polgármester vezetésével vállalta, hogy elkészíti a talapzatot és a szobor körüli teret, a szoboröntéshez szükséges pénz előteremtését pedig Markó Béla, az RMDSZ elnöke vállalta fel. Az alkotás Balogh József öntőműhelyében készült. 2013. december 15..Megszorított magyar oktatásTömegesen veszíthetik el állásaikat a pedagógusok a 2014-2015-ös tanévtől, az oktatási minisztérium ugyanis jövőtől nem hajlandó többet fizetni azoknak az iskoláknak a költségeit, amelyekben a fejkvóta nem elegendő a béralap biztosításához. Ez osztályok, sőt, iskolák összevonásához is vezethet. Maros megyében azonban a megszorítások nélkül is sok az összevont osztály, és még a marosvásárhelyi lakótelepeken is kérdéses, hogy lesz-e elegendő diák a magyar osztályok indulásához. Osztályok, sőt iskolák összevonásához vezethetnek a megszorítások A pedagógusok szerint az összevonások főként a kisebbségi oktatást veszélyeztetik, azonban Király András államtitkár úgy véli: ez a veszély nem áll fenn. Elmondása szerint Remus Pricopie tanügyminiszter ígéretet tett az RMDSZ parlamenti frakcióinak, hogy a kisebbségi oktatás nem szenved kárt. Ezt ígéri Maros megyében lllés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes is: szórványvidékeken megmaradnak az összevont osztályok, ezért fognak küzdeni. „Minden település egyedi eset, ezért mindenütt az iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok és a tanfelügyelőség segítségével próbáljuk megoldani a helyzetet” – mondta Illés Ildikó. Szerinte a legtöbb összevonásra a vidéki településeken kell számítani, ahol azt kell figyelembe venni, hogy fenn tudják-e tartani az iskolát, vagy megengedhetik-e maguknak az iskolabuszt, amellyel más települések tanintézeteibe járhatnak a gyerekek. A főtanfelügyelő-helyettes kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy minden gyermek helyet kapjon valamilyen tanintézetben. A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Illés Ildikó elmondta, nem feltétlenül a megszorítások miatt lesz kevesebb állás. „Sajnos meg fog szűnni néhány tanári állás, azonban nem így tevődik fel a kérdés. Például magyar nyelv és irodalom szakos tanárból hiány van, viszont nagyon sok a magyar tagozatos tanítónő, míg kevés a román tagozatos. Nagyon kiéleződött a verseny, volt olyan időszak, amikor szakképzetleneket is alkalmaztunk, most azonban a szakképzettek közül sem jut mindenkinek hely” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes. A vidéki iskolákat fenyegeti az összevonás A megye több településén is érdeklődtünk az iskolák helyzetéről. A szovátai S. Illyés Lajos Általános Iskolában jelenleg kiegyensúlyozott a helyzet Kovács Rozália igazgató szerint. „A létszámot nézve nem kell megijednünk a megszorításoktól, egyetlen óvodás csoport szűnhet meg a következő tanévtől. A tanári állások szempontjából is nagy a verseny nálunk” – jelentette ki az intézményvezető. A környező falvakból többen járnak Szovátába iskolába, a szakadáti elemi osztályok például már évek óta az S. Illyés Lajos iskolához tartoznak. Makfalván párhuzamos osztályok összevonására kerülhet sor, ami néhány pedagógus állásának megszűnését jelentheti. A helyi általános iskola igazgatója, Albert Csilla elmondta, most készítették el a jövő tanévre szóló beiskolázási tervet, minden attól függ, hogy jóváhagyják-e. Szovátához hasonló helyzetben van Nyárádszereda is, a Deák Farkas Általános Iskola igazgatója, Nagy Eszter Gizella szerint itt sem lesznek nagy változások. A gondok itt is a környező településeken vannak, ilyen például a nyárádgálfalvi helyzet. A Székelyhonnak Karácsony Károly nyárádgálfalvi polgármester elmondta, előreláthatóan jövő ősztől a szentháromsági 5–8. osztályos diákokat iskolabusszal a községközponti Szentiváni Mihály Általános Iskolába hozzák majd, összevonva a felső tagozatot. Nyárádgálfalván jelenleg 12, Szentháromságon 10 diák van, így épp egy osztályra valóan lesznek. „A szülőkkel is folyamatosan egyeztetünk erről, hogy értsék meg, erre szükség van, és természetesen iskolabusszal hozzuk majd a diákokat, így különösebb nehézséget nem jelent majd az iskolaváltás. Tőlünk nagyon sok diákot elszippant Nyárádszereda, ezért is kell összevonni a két felső tagozatot” – mondta a községvezető. Lakótelepi magyar osztályok is veszélyben vannak A főtanfelügyelő-helyettes a Marosvásárhely környéki falvakban és a város lakótelepein működő magyar osztályokat tartja veszélyeztetettnek. „A környező falvak elöljárói vagy tehetősebb lakói városi iskolákba járatják gyermekeiket. Úgy gondolom, hogy mindenki saját környezetében kell nevelkedjen és tanuljon. Ezzel a mentalitással leszegényítik a magyar osztályokat vidéken, és azok a szülők, akik nem vihetik a városba a gyerekeiket, kénytelenek lesznek román osztályba adni őket” – mondta Illés Ildikó. A marosvásárhelyi szülők igyekeznek az úgynevezett elit iskolákba járatni gyermekeiket. A város színvonalas középiskoláiban elemi osztályok is indultak az évek során, az ezekbe való bejutás nagy versenyt alakított ki a diákok körében is. „Emiatt a lakótelepeken működő iskolákban egyre kevesebb lesz a magyar diák, akik pedig hátramaradnak ezekben a tanintézetekben, kénytelenek lesznek asszimilálódni” – jegyezte meg a főtanfelügyelő-helyettes. Becze Dalma Székelyhon.ro 2014. május 8.Tanácstalanság az autonómiaharc terénMegoszlik a székelyföldi elöljárók véleménye az SZNT javaslatáról, mely szerint az önkormányzatoknak határozatot kellene elfogadniuk a Székelyföld jogállásáról. Többen úgy nyilatkoztak: egyelőre csak elviekben támogatják a szervezet javaslatát. Továbbra sincs összhang a székelyföldi települések polgármesterei között a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslata kapcsán, hogy a székelyföldi települési önkormányzatok fogadjanak el határozatot a Székelyföld jogállásáról, és nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét. A február 12-én tett felhívást a szervezet május 3-án, a makfalvi székely majálison is megismételte, az elképzelés kivitelezésével azonban legtöbb helyen kivárnak az önkormányzati vezetők, sokan eleve kétkedve fogadták az ötletet, vagy, mint kiderült, nem pontosan tudják, mi a teendőjük. Az SZNT terve szerint 153 székelyföldi önkormányzat egyszerre nyilváníthatná ki, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A területi önrendelkezést célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Krónikának elmondta, meglepte, hogy több színmagyar székelyföldi község vezetője azzal takarózik, hogy nem kapta kézhez és nem is látta a határozattervezetet. „Február 12. óta a honlapunkon bárki számára elérhető és letölthető a dokumentum, mindössze néhány perces munkát igényel. Sem a gyergyószentmiklósi, sem a gyergyószárhegyi, sem a gyergyóalfalusi, sem a makfalvi polgármesternek nem küldtük el külön, az ottani önkormányzatok mégis egyhangúlag megszavazták a tervezetet. Az egész mindössze politikai akarat kérdése” – magyarázta Izsák, aki az elmúlt hónapokban több elöljárót személyesen is felkeresett és tájékoztatott az SZNT felhívásáról és annak támogatási módozatáról. Az SZNT elnöke igyekezett leszögezni: a határozattervezet megszövegezése előtt tárgyalásokat folytattak az RMDSZ-el. Példaként említette: míg Sepsiszentgyörgyön jó fogadtatásban részesült a kezdeményezés – Antal Árpád RMDSZ-es polgármester lapunknak is elismerte, a kezdeményezésről egyeztetett az SZNT-vel –, Csíkszeredában úgy tűnik, nem tetszett az ötlet. „Válaszlevelében a Hargita megyei önkormányzat arról tartott nekem kiselőadást, hogy össze kellett volna gyűjtenünk a lakosság 5 százalékának a támogató aláírását. De hát ki beszélt itt állampolgári kezdeményezésről, amikor önkormányzati határozatokról van szó?” – tette fel a kérdést Izsák, aki azt sem értette, hogy több magyar nemzetiségű vezető miért levelezik a Székely Nemzeti Tanáccsal román nyelven. Peti András marosvásárhelyi alpolgármester szerint sem az RMDSZ, sem az SZNT nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Vásárhelyen a magyarság képviselői kisebbségben vannak a helyi tanácsban, ezért a határozat megszavazásához legalább még egy politikai partnerre lenne szükségük. Ugyanakkor nem tartja helyénvalónak, hogy az amúgy is kényes kérdést a választási kampányban feszegessék. „Majd május 25. után tárgyalhatunk erről, de addig napirendre tűzni csak azért, hogy valaki azzal vádoljon, hogy kampánycéllal rántottuk elő, teljesen értelmetlen” – vélekedett Peti, a vásárhelyi RMDSZ elnöke. Kérdésünkre, hogy más helyi elöljárókhoz hasonlóan ő igényli-e a párt felső vezetésének az utasítását, Peti András elmondta, hogy az ilyen jelentős politikai kérdésekben mindenképpen egyeztetni kell a megyei és az országos vezetőséggel. Többen még hivatalos értesítésre várnak „Ismerjük a dokumentum tartalmát, de hivatalos felkérést még nem kaptunk. Amint ez megérkezik, az önkormányzati képviselő-testület elé terjesztjük a határozatot” – mondta el érdeklődésünkre Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Az elöljáró hozzátette, soros ülését jövő héten tartja a testület, és mivel a napirend már összeállt, utólag nem módosítanak rajta. Szentegyháza városvezetője is azt válaszolta kérdésünkre, hogy nem kapott felhívást az SZNT-től: Rusz Sándor szerint amint megérkezik a dokumentum, a hivatal jogászai áttekintik, és amennyiben jogi szempontból rendben találják, napirendre tűzik a határozattervezetet. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályán sem találták nyomát az SZNT felhívásának, a májusi önkormányzati ülésen feltehetően itt sem kerül napirendre az ügy. Thamó Csaba, a Székely Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezetének elnöke azonban érdeklődésünkre hangsúlyozta: az SZNT központi irodája már továbbította a felhívást a székelyföldi önkormányzatnak. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezetője, Bíró Barna Botond szerint a dokumentum amúgy is ellentmondásos. „A székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a parlament fogadhatja el, ezért nem hatékony, hogy helyi szinten az önkormányzatok is tanácshatározatot hozzanak a kérdésben. Nem ez a legjobb módszer a jég megtörésére” – véli az ügyvezető. Elvi támogatást ígérnek Háromszéken A háromszéki polgármesterek elvben támogatják a makfalvi felhívást, ám mint kiderült, gyakorlatban még nem foglalkoztak vele. Lázár Kiss Barna, Barót polgármestere a Krónikának elmondta, hetekkel korábban személyesen tárgyalt a témáról Izsák Balázs SZNT-elnökkel, támogatja az elképzelést, ám még egyeztetnie kell az RMDSZ frakcióval. Az erdővidéki város polgármestere kifejtette, tanulmányozni fogják a határozatok szövegét, és az alapján készítik majd elő a saját tervezetet. Bács Benke László, Maksa néppártos polgármestere lapunknak elmondta, minden autonómiaharcot támogat. „Maksán jelenleg nincs tanács – három határozatképtelen ülés után a prefektúra feloszlatta a testületet –, de ha lenne, egy percet sem haboznék, azonnal napirendre tűzném az autonómia iránti igényt kifejező határozat tervezetét. Most azt a jogi megoldást keresem, hogy tanács nélkül miként lehet eleget tenni a makfalvi felhívásnak” – mondta Bács Benke László. „Majd döntsenek ott fenn, az RMDSZ-ben” A Maros megyei Székelyvécke polgármestere, Fekete Pál lapunkkal közölte, az SZNT felhívása nem volt téma a helyi önkormányzatban, és annak dacára, hogy a községben szinte mindenkit autonómiapártinak tart, mindaddig nem is lesz, amíg a döntést nem az RMDSZ felső vezetése hozza meg. „Egyezzenek meg ott fent, vidéki polgármesterként én itt lent, a községben végzem a dolgom. Ha azt mondják, hogy ezt meg kell szavazni, megszavazzuk, miért ne? De nem akarok kilógni a sorból, mert amúgy is egyesek attól tartanak az RMDSZ-ben, hogy hátat akarok fordítani nekik” – fejtette ki lapunknak Maros megye legkisebb községének az elöljárója. Szintén a felkérés hivatalos oldalát hiányolja Karácsony Károly, Nyárádgálfalva RMDSZ-es polgármestere is. Mint mondta, hallott valamit a makfalvi felhívásról, azonban neki írott dokumentumra lenne szüksége ahhoz, hogy bemutassa a helyi képviselői testületnek. „Persze, hogy autonómiát akarunk, de mit írjunk a tanácsi határozatba? Ezt is meg kellene mondani” – válaszolta Karácsony, aki szerint egy ilyen önkormányzati határozat elfogadása több mint biztos, hogy közigazgatási perrel végződne. A téma kapcsán korábban nyilatkozó Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség később alakítja ki álláspontját az SZNT javaslatával kapcsolatban, erről azonban azóta sem nyilvánított véleményt. Az RMDSZ elnöke megjegyezte, kétségei vannak afelől, hogy ez a megfelelő útja az akarat kinyilvánításának. Megjegyezte, a romániai törvények értelmében az önkormányzatok csak olyan határozatokat hozhatnak, amelyeket a polgármestereknek kell végrehajtani, az SZNT által javasolt határozat viszont a kormányra és a parlamentre vonatkozik. Krónika (Kolozsvár) 2014. december 12.Hivatalosan is használhatják címerüketA kormány idei 996. számú határozatával több Maros megyei község címertervezetét jóváhagyta, másoknak azonban még mindig várniuk kell. A jelképek véglegesítése akár több éves folyamat is lehet. A kormányhatározat értelmében Cintos, Balavásár, Alsóköhér, Görgényszentimre, Nyárádmagyarós, Havad, Szászkézd, Mezősályi, Csíkfalva és Vajdaszentivány jelképei véglegessé váltak, ezáltal hivatalosan is használni lehet őket. A helyi közösségek által elfogadott, majd a megyei és regionális bizottságok által is jóváhagyott tervezeteket az országos címertani bizottság rábólintása után terjesztették a kabinet elé, mindez esetenként egy-három évet vett igénybe. Gazdag jelképek A most véglegesített címerek mindenike kerekített oldalú címerpajzson helyezkedik el, fölötte egybástyás várfal-korona, amely azt jelenti, hogy az adott közigazgatási egység, közösség községi szinten van. Hivatalosan is használható lesz Divatos szóval élve a címer egy brand, ugyanakkor egy identitást is ad a helyieknek kifejezi a néveredetet, a vidéki jelleget és a folyó melletti elhelyezkedést – véli Balogh István csíkfalvi polgármester. A községi címert Szekeres Attila elismert hazai heraldikus készítette, és komoly tanulmányon alapszik. Elkészítésének folyamata lassan tíz évre nyúlik vissza, hiszen az első változatot elutasították, ezért egy teljesen újat készítettek, ezt sikerült most elfogadtatni. Ezután szerepelni fog a hivatalos átiratokon is, és a jövőben engedélyeztetendő községi zászlón is. Balavásár címerének elfogadásában nem voltak akadályok, csupán a hosszú folyamatot kifogásolja Sagyebó István polgármester, aki szerint egy komoly múlttal rendelkező községnek kötelező is, hogy címere legyen. Az Anamaria Crişan által 2009-ben készített tervezetet a helyi tanács elfogadta, azóta a község honlapján szerepel, most pedig igyekezni fognak, hogy minden hivatalos okiraton is szerepeljen majd. Van, akinek még várni kell Koronka címertervezetét az ősz folyamán fogadta el a helyi tanács, ezután kerül a megyei bizottság elé, de megvitatása csak a következő évben várható – tudtuk meg Takács Olga polgármestertől. A Nyárádremete címerében szereplő Nap és Hold valakiknek szemet szúrt Bukarestben, ezért a község némi „változtatást” eszközölt rajta, így jó esélye van arra, hogy egy-két hónapon belül véglegessé váljon – mondta el Magyari Péter polgármester. Karácsony Károly nyárádgálfalvi elöljáró azt nehezményezi, hogy címertervezetük hét hónapja az országos bizottság előtt van, az általuk kért kiegészítéseket is megküldte a község, de döntés még mindig nem született. Nyárádszereda címere a bukaresti akadémiai bizottság asztalán van, remélhetőleg hamarosan kormányhatározattal véglegesítik a folyamatot – tájékoztatott Tóth Sándor városgazda. Varga Józseftől, Gyulakuta vezetőjétől megtudtuk: községüknek kétféle címertervezete is van, de szakértővel még nem dolgoztatták ki. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. január 4.Egyre több önkormányzat küszködik szakemberhiánnyalEgyre több önkormányzat küszködik munkaerőhiánnyal. A rendkívül alacsony fizetések miatt a személyzet fluktuációja az utóbbi években jelenséggé vált. A folyamatos munkaerő-vándorlás nemcsak a polgármesterek dolgát nehezíti, de a többi alkalmazottra is többletfeladatot ró. Hasonló a helyzet Maros megyében, ahol számos városi és községi önkormányzat számára jelent gondot a szakképzett személyzet megőrzése. Románia egyébként az egyetlen uniós tagország, ahol egy minisztériumi alkalmazott akár hatszor többet kereshet, mint egy ugyanabban a beosztásban valamelyik polgármesteri hivatalban tevékenykedő beosztott. „Éhbérért nem lehet szakembereket alkalmazni" Jánosi Ferenc nagyernyei polgármester elmondása szerint a marosszéki nagyközség önkormányzati alkalmazottainak hetven százaléka minimálbérért dolgozik. A pocsék fizetések miatt az utóbbi öt hónapban a községházáról csaknem heten távoztak, közülük eddig öt személyt sikerült pótolni, a másik két megüresedett állásra egyelőre nem került megfelelő személy. „Nem az a gond, hogy esetleg nem kerülne ember, hanem az, hogy mindig újra és újra kell kezdeni a betanítást, összeszokást, a munkafolyam megismertetését. Aztán mihelyt az illető talál egy jobb állást, természetesen faképnél hagy bennünket. Ez kifárasztja, felemészti azokat is, akik a hivatal állandó, stabil alkalmazottai" – mutatott rá az ernyei elöljáró. Jánosi nem is csodálja, hogy a fiatalok csupán ugródeszkának használják az önkormányzatokat. Mint mondja, ő már jelezte az RMDSZ magas rangú politikusainak, hogy a parlamentben ne csak a saját fizetésük kerekítéséről gondoskodjanak, hanem vegyék észre: éhbérért nem lehet felelős beosztásban önkormányzati alkalmazottakat dolgoztatni és hosszú távon megtartani. „Kicsi fizetés, nagy felelősség" – így jellemzi az önkormányzati munkát Kozma Barna marossárpataki polgármester, akinek már most három munkatársa jelezte, hogy 2016-ban megválik a hivataltól. Szerinte az is rendkívül megnehezíti a helyhatóságok munkáját, hogy a beosztottak már nem kaphatnak sem élelmiszerre, sem ruházatra különjuttatást. Az uniós pályázatok hoznak egy kis pluszpénzt a konyhára, de a fizetés felkerekítése legfeljebb két-három hónapot tarthat. A nyárádgálfalvi polgármesteri hivatal hiába hirdette meg kétszer is a földmérő mérnöki állást, senki nem jelentkezett. Karácsony Károly polgármester nem is furcsállja. „Ki az a diplomás topográfus, aki havi 900 lejért jönne földet mérni?" – teszi fel a költői kérdést. A makfalvi községházáról csak azért nem távoznak az alkalmazottak, mert nincs hova menniük, véli Vass Imre, a Küküllő menti község ügyvivő polgármestere. „Azért maradnak, mert rá vannak szorulva. Hova menjen az, akinek két-három éve maradt a nyugdíjig, amikor még a fiatal sem kap munkát, hisz a környéken kevés a megüresedett állás" – magyarázza Vass. Hasonló a helyzet néhány kilométerrel odébb, Gyulakután is, ahol a távozóknak vállalniuk kellene az ingázást, ha más munkahelyet választanának. A községháza huszonkét alkalmazottjából tizenöten minimálbérért dolgoznak. Elég lelkesen és eredményesen, állítja a polgármester. Kérdésünkre, hogy miként sikerül a munkatársakat motiválni, Varga József beismeri, sokakat megmosolyogtató lesz a válasza: „Sokszor elbeszélgetek velük, lelket öntök beléjük, feltöltöm az akkuikat. Nem áll módomban pluszpénzzel motiválni senkit, ezért emberséggel, szép szóval próbálkozom" – sorolja aduit az első mandátumánál tartó községgazda. „Egyszer majd jobb lesz..." Erdőszentgyörgyön is nehezen motiválják az önkormányzati alkalmazottakat. „Csak annyit tudok mondani nekik, hogy egyszer majd lesz jobb is" – mondja Csibi Attila, a kisváros polgármestere. Az elöljáró úgy érzi, a gyenge javadalmazás ellenére ritka az a polgármesteri hivatal, ahol olyan jó munkalégkör uralkodik, mint Szentgyörgyön. A hivatalnokok látják, hogy munkájuk révén fejlődik a település, és tisztában vannak azzal, hogy mindent, amit tesznek, a városért, önmagukért, gyermekeikért, unokáikért teszik. Nemrég Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén arra hívta fel a parlamentben dolgozó kollégái figyelmét, hogy sürgősen csökkenteni kellene az állami és a helyi közigazgatásban biztosított bérek közötti különbségeket. Mint mondta, egy minisztériumi alkalmazott jelenleg hatszor többet keres, mint egy hasonló beosztásban valamelyik polgármesteri hivatalban tevékenykedő beosztott, de a megyei tanácsokban és a kormány hatáskörébe tartozó helyi intézményekben is meglehetősen magasabbak a fizetések. „Ez ebben a formában igazságtalan, hiszen egy önkormányzati alkalmazott felelőssége sokkal nagyobb, mint a prefektúrán dolgozónak, mégis az utóbbi sokkal nagyobb fizetést vihet haza" – fejtette ki az elöljáró. Egyébként az Európai Unió egyetlen tagországában sincs különbség az állami és a helyi közigazgatásban dolgozók fizetése között. A romániai polgármesterek tehetetlenek, hisz törvény szabályozza az önkormányzati bérrendszert. Szucher Ervin. Szabadság (Kolozsvár) 2016. május 12.Székely mez a pápának – A Vatikánban nyert a Jakab-csapatSzékelyföld labdarúgó-válogatottja a héten a Vatikánban vett részt egy minifocitornán, ahol a csapat minden mérkőzését megnyerve első helyen végzett. A székelyföldi küldöttség Ferenc pápával is találkozott, Jakab Zoltán szövetségi kapitány egy mezt adományozott a katolikus egyházfőnek. Székelyföld labdarúgó-válogatottja a héten a Vatikánban vett részt egy minifocitornán, ahol a csapat minden mérkőzését megnyerve első helyen végzett. A székelyföldi küldöttség Ferenc pápával is találkozott, Jakab Zoltán szövetségi kapitány egy mezt adományozott a katolikus egyházfőnek. A minifocitornán a Székelyföld mellett a Magyar Cigányválogatott, a Magyar Koronaőrség és a pápa testőreinek együttese, a Svájci Gárda szerepelt. Tavaly nyáron Velencében is összemérte erejét a négy csapat, akkor a főleg Nyárád menti játékosokból álló székely válogatott első helyen végzett. Az idei vatikáni tornára a Székelyföld a Magyar Cigányválogatott menedzserén, Mezei Istvánon keresztül kapott meghívást. Az egynapos torna mérkőzéseit műfüves pályán, 7+1-es felállásban rendezték. Az udvarhelyszéki és Nyárád menti játékosokból álló Székelyföld mindhárom találkozóját magabiztosan nyerte meg, tizenhat gólt szerzett, és csupán egyet kapott. Szerdán reggel pápai meghallgatáson is részt vettek. „Nagyon szép és megható esemény volt. A téren több ezer ember várta a pápát. Mi nagyon közel kerültünk hozzá, pár lépcsőfokra voltunk tőle. A végén lejött közénk, pár emberrel kezet fogott, így alkalmam adódott rá, hogy átadjak neki egy Székelyföld mezt” – közölte Jakab Zoltán, a válogatott szakmai irányítója. Hozzátette, hogy mindezek megvalósulásában óriási szerepe volt Németh László pápai prelátusnak, a római Szent István Ház vezetőjének, aki egyben házigazdájuk és idegenvezetőjük is volt. A küldöttségnek egyebek közt lehetősége volt megtekinteni a Svájci Gárda laktanyáját és a pápai rezidenciát is. Jövőre a Székelyföldön szeretnék megrendezni a tornát, az időpont egyelőre nem ismert. A csapat vatikáni szereplésében nagy szerepet vállalt Karácsony Károly (Nyárádgálfalva polgármestere), Tóth Sándor ( Nyárádszereda polgármestere), Csíki Sándor (a Csíki Tours képviselője), illetve Wenczel Kristóf, a Székelyföldi Labdarúgó-egyesület elnöke. Zátyi Tibor Krónika (Kolozsvár) 2017. november 24.Újjászülető vidéki iskolákMeszelés helyett korszerűsítés A nyáron több vidéki iskolában elmaradtak a tervezett vagy pénz hiányában nem tervezett, de igencsak szükséges javítások és meszelések. Ugyanis kiderült: több község is állami támogatást kap a tanügyi intézmények korszerűsítsérée, bővítésére, esetleg újak építésére is. A várható vidéki beruházásoknak mindenhol örülnek. Maros megyében harminc közigazgatási egység félszáz tanintézménye kaphat állami támogatást a román kormánytól az épületek bővítésére, korszerűsítésére, néhol építésére. A kormány a nyáron fogadta el azt a támogatásra javasolt projektcsomagot, amelyre a helyi beruházások országos programja 2. (PNDL II.) révén nyújt anyagi fedezetet. Az érintett önkormányzatoknak még az idén meg kell kötniük a támogatási szerződéseket a Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériumával. Néhol még dolgoznak a szükséges dokumentáció véglegesítésén, mások már aláírták a szerződéseket. Leporolták a meglévő terveket A nyárádgálfalvi Szentiváni Mihály Általános Iskola épületét két teremmel (nyelv és kémia szaklaboratóriummal) és egy amfiteátrummal bővítenék, kicserélnék a tetőzetet, az épület nyílászáróit, központifűtés-rendszert szerelnének, belső illemhelyeket alakítanának ki. A beruházásra már készült egy terv, amit más pályázati forrásokra nyújtottak volna be, ezt a tervet felújították, de az eredetihez képest a mostaniba nem fér bele az iskolaudvarra tervezett sportpálya és a területrendezés, ugyanis csak 4.006.846 lejt hagytak jóvá számukra – tudtuk meg Karácsony Károly polgármestertől. A hír hallatán a gálfalvi iskolában okafogyottá vált és elmaradt a nyári meszelés, de a kisebb egységekben megtörtént. Nagyadorjánban megszűnt az oktatás, a gyerekeket busz szállítja a községközpontba, Nyárádszentlászlón a régi egyházi épületből a felújított kultúrotthonba költöztek át a gyerekek, míg Szentháromságon az épület jó állapotban van, de ott a gyereklétszámmal van gond, a felső tagozaton már csak összevont osztályok működnek. Csíkfalva községben is elmaradtak a nyári munkálatok, amikor tudomásukra jutott, hogy három projektjükre is támogatást kaphatnak. Balogh István polgármester régóta próbálkozik a tanintézmények épületeinek rendbetételével. Tavalyelőtt támogatást is nyertek a regionális operatív programon a csíkfalvi, nyárádszentmártoni, búzaházi és vadadi iskolák korszerűsítésére, de a mivel időközben a szentmártoni unitárius egyházközség visszakapta az épületet, amelyben az iskola működik, ezt ki kellett venni a tervből, a kivitelezésre szerződött vállalkozó viszont ezt nem fogadta el és nem kezdett hozzá a munkálatokhoz. A község ennek következtében elveszítette a közel egymillió eurós támogatást. Az elöljáró nem adta fel, a felújított tervekkel a PNDL-n is jelentkezett, ezúttal is szerencsésen, bár a szükségesnél kevesebb összegekre számíthat. A csíkfalvi általános iskolát néhány évvel ezelőtt bővítették, mosdókkal, hőközponttal látták el, de az épület tetőszerkezete az összeomlás határán áll, az 1965-ben emelt épületrészt hőszigetelni, korszerűsíteni kell. Vadadban az 1938-ban készült épület egy részét lebontanák és emeletes szárnnyal toldanák meg, míg az 1912-ben épült búzaházi iskolánál is teljes korszerűsítésre van szükség. Erre összesen 3.760.589 lejt biztosítana a kormány. Egy másik, 552.412 lejes támogatással befejeznék a 2008-ban elkezdett csíkfalvi óvoda építését és napközi otthonná alakítanák. Jobbágyfalván egy 1893-ban épült ingatlanban működött az iskola, de állapota miatt a kisiskolásokat átköltöztették a 2007-ben önerőből épült, állami támogatással befejezett óvodaépület egyik szárnyába, ám itt igen szűk helyiségeket tudtak biztosítani. Harmadik projektje keretében az önkormányzat egy új elemi iskolát építene Jobbágyfalván, erre 977.563 lejt kapnának. A kisközségeknek is jut Székelyhodos község az iszlói elemi iskola és óvoda közös épületét újítaná fel, de a két intézményt külön kell választani az épületben. Itt a falak maradnak meg a munkálat során, a tetőzetet újjáépítik, nyílászárókat cserélnek, központi fűtést szerelnek. Belső illemhelyek már vannak, a várható beruházás okán itt sem költöttek idén javításokra. A munkálatokra 934.7000 lejt várhatnak a kormánytól – tudtuk meg Barabási Ottó polgármestertől. Nyárádmagyaróson is elmaradtak a nyári javítások, meszelések, pedig igencsak ráférne az épületre. Az alsó szinten végeztek ugyan kisebb beruházásokat az utóbbi években, de az emeleten semmit – mutatott rá Iszlai Tünde igazgató, míg Kacsó Antal polgármester a jövőben várható beruházásokat emelte ki: a magyarósi központi iskolánál 1.648.019, míg a torboszlói óvodánál 508.167 lej értékben várhatnak támogatást korszerűsítésre. Máshol is lesz beruházás Mint arról már beszámoltunk, Ákosfalva 3.040.388 lej értékben kap támogatást új elemi iskola, óvoda és napközi építésére, Erdőszentgyörgy 4.853.267 lejre számíthat, amelyből a Dózsa György utcai „régi” iskolát bővítik egy szárnnyal, a meglévő épülettestet korszerűsítik. Székelybere 2.662.434 lejt várhat, amelyből szinte teljesen újjávarázsolnák a nyárádszentimrei, seprődi, berei és berekeresztúri kisiskolákat, óvodákat befogadó épületeket (Kendőben és Májában már nem működnek a kisiskolák, a márkodi központi iskola pedig már részesült állami beruházásban). Gyulakuta községben mintegy 3,26 millió lejt költhetnek beruházásra: a gyulakutai 3. számú iskola, a ravai és gyulakutai óvodák épületét korszerűsítenék, a havadtői óvodaépületet is korszerűsítenék és két tanteremmel megtoldanák, hogy oda költöztessék az egyházi ingatlanban működő elemi osztályokat is. Hármasfaluban a székelyszentistváni általános iskola korszerűsítésére 2.806.563 lejt költhetnek. A legnagyobb összeget Szovátának ítélték meg, az önkormányzat 12.572.675 lejt hívhat le új óvoda és bölcsőde építésére. Megyénkben még Bonyha, Maroskeresztúr, Faragó, Marossárpatak, Mezőgerebenes, Görgényhodák, Kisikland, Mikefalva, Marosugra, Ratosnya, Marosoroszfalu, Marosszentgyörgy, Mezősályi, Uzdiszentpéter, Marosszentanna, Gödemesterháza községek, valamint Szászrégen, Radnót, Nagysármás, Marosvásárhely számíthat kormánytámogatásra tanintézményeik korszerűsítésére. Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
